NE TUDJA MEG GÚNY S GYŰLÖLET...
Ne tudja meg gúny s gyűlölet,
Mi lakik a szívemben, itt, benn, -
Hogy mért sajgott, s kit szeretett,
Itélje meg lelkem s az Isten.
Őket hívom bíráimúl
S részvétük esdem sírva, fájva -
Büntessen bűnömért az Úr,
Aki gyötrelmem kitalálta!
Kaján düh, irígy, ostoba
Pletyka engem nem keseríthet:
Tombol a tenger ostroma,
De nem rendíti meg a szirtet:
A kőszál ég felé szökik,
Lábai zúgó árt kavarnak -
Nem gyónhatja meg titkait,
Csak a villámló zivatarnak!
1837
Szabó Lőrinc fordítása