Eldobtam egy gyufát, s legott
hetyke lobogásba fogott
lábhegyre állt a kis nyulánk
hegyes sipkájú sárga láng
vígat nyújtózott, furcsa törpe
izgett-mozgott, előre, körbe
lengett, táncolt, a zöldbe mart
nyilván pompás tűzvészt akart
piros csodát, izzó leget
égő erdőt, kigyúlt eget;
de gőggel álltak fenn a fák
és mosolygott minden virág
nem rezzent senki fel a vészre
a száraz fű se vette észre
s a lázas törpe láng lehűlt
elfáradt, és a földre ült
lobbant még egy-kettőt szegény
s meghalt a moha szőnyegén.
Nem látta senki más, csak én.
2010.10.30. 08:22
Tóth Árpád - Láng
Címkék: tóth.árpád
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://memoriter.blog.hu/api/trackback/id/2409156
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.